A gyermekeknek már magzati kortól személyes kapcsolatra, érzelmi biztonságra van szüksége, testi és lelki értelemben egyaránt.  Ahhoz, hogy boldog, kiegyensúlyozott ember váljon belőle, szüksége van dalolászásra, mondókázásra, dögönyözésre, csiklandozásra, rengeteg szabad játékra, és mesélésre is.Egy kisgyermek, akinek még minden új és ismeretlen, ezekből az énekekből, mondókákból szerzi első ismereteit.
Mindenki által ismert tény, hogy a zenei tanítás által nem csak a zenei érzékek fejlődnek, hanem kihat többek között az érzelmi és az értelmi képességek fejlődésére, a beszédfejlődésre, a mozgásfejlődésre, és a szocializációs képességek fejlődésére is.

Fontos tudni, hogy a gyermekek elsődleges tanulási forrásai az utánzás és az ismétlés. Ezért nagyon nagy jelentősége van annak, hogy mi magunk énekeljünk – még ha azt is gondoljuk, hogy nem az igazi a hangunk, a gyerekünknek így is-úgy is tetszeni fog – és csináljuk a bizonyos mozdulatokat, hogy a gyermek utánozni tudjon. Emellett nyújtsunk elég ismétlési lehetőséget gyermekeink számára.

Míg az újszülött még passzív résztvevő a játékokban, addig egy egy-másfél éves gyerek már együttműködik a szülővel, utánozza a mozdulatokat, és egy-egy szófoszlányt, majd szavakat, mondatokat is mond. Az újszülött nem ismeri a saját testét, egynek gondolja magát az édesanyával, de a testrészek megérintése, megmozgatása, megnevezése segíti őt abban, hogy megtanuljon anyjától fokozatosan leválni.

Álljon itt pár terület, amire pozitív hatással van a mondókázás, dalolás:

  • Szülő-gyerek kapcsolat elmélyítése:amellett, hogy jó szórakozás és közös időtöltés, folyamatos a szem- és testkontaktus, mely igazán elmélyíti a kapcsolatot szülő és gyerek között. Sokszor találkozom apukákkal a babaúszás során, akik eleinte nem merik énekelni a dalokat, aztán amikor pár óra után belejönnek, olyan jó látni az örömöt a gyerkőc és az apuka arcán is, és nem beszélve anyáról, aki a partról figyeli őket.
  • Ez a tanulás első lépcsőfoka: mondókázás által fejlődik a gyerek képzelőereje, így ismerkedik a természettel és még sorolhatnánk: állatok, színek, formák, számok, napok, napszakok, évszakok megismerése.
  • Beszédindítás eszköze és anyanyelvi fejlődés: ahogy ismételgetjük a mondókákat, gyarapodik a gyermek szókincse, ezáltal ismeri meg a magyar nyelv dallamát, ütemét.
  • Agyi területek összekapcsolása: a későbbi tanulási folyamatok alapját jelenti a mozgás a beszéd és a ritmus összekapcsolása.
  • Figyelemfejlesztő hatása is van: a sok dalocska, mondóka által fejlődik a figyelem, emlékezet.
  • A mozgáskoordinációra és az egyensúlyérzékre is pozitív hatással van a lovagoltatás, ringatás és hintáztatás által.

source, source, source